A projekt célja a barlangi jégből származó adatok elemzése és értelmezése, hogy részletes éghajlati történeteket rekonstruáljon. Tekintettel a barlangi jég egyre növekvő sebezhetőségére a globális felmelegedés miatt, a projekt az átfogó tanulmányozásukat és megőrzésüket célozza meg. Az elnyert támogatás lehetővé teszi, hogy a magyar kutatók kiutazzanak a szlovén barlangokba, és a szlovén kollégákkal együtt mintát gyűjthessenek. A kutatás létrehozza a barlangi jég kronológiáinak globális adatbázisát, kiemelve mind a meglévő ismereteket, mind azokat a kulcsfontosságú hiányosságokat, amelyekre a jövőbeli kutatási erőfeszítéseket irányítani kell. A projekt eredményei segítenek majd jobban előre jelezni a jövőbeli éghajlati forgatókönyveket, tájékoztatni fogják a környezetvédelmi politikát, és hozzájárulnak ahhoz a globális erőfeszítéshez, hogy megőrizzük ezeket a felbecsülhetetlen értékű természeti archívumokat a gyorsuló éghajlati fenyegetések közepette.

Támogatás: 3 MHUF

A 4 év futamidejű projekt célja, hogy az üvegházgázok légköri méréseiből számított kibocsátási adatokkal segítse az aktivitás-statisztikai adatokon alapuló nemzeti emisszió-leltárak pontosítását. A projekt nyolc európai országra, köztük Magyarországra fókuszál. A projektben kiemelt jelentőséget kapnak a metán (CH₄), a dinitrogén-oxid (N₂O) és a halogéntartalmú gázok (F-gázok), amelyek kulcsszerepet játszanak a légköri üvegházhatás alakításában.

Az ATOMKI által fenntartott hegyhátsáli üvegházgáz-megfigyelő állomás egyike azoknak a mérőállomásoknak, amelyekre a projekt támaszkodik. Itt folyamatosan mérjük a levegő dinitrogén-oxid koncentrációját és rendszeres mintavétellel az F-gáz tartalmát. Az ezekből számított kibocsátási adatokat megosztjuk a nemzeti emisszió-leltárért felelős szervezettel.

A projekt konzorciumi keretek között valósul meg. A nyolc ország 17 tagú konzorciumát az Utrechti Egyetem vezeti.

A projekt teljes támogatása 3.526.154,50 EUR, amelyből az ATOMKI részesedése 178.000 EUR.

Kutatási projektünkben a víz körfogásának egy fontos elemével, a csapadékkal és annak izotópösszetételével (trícium és stabil izotópok) foglalkozunk. Az esővíz bonyolult légkörfizikai folyamatok révén alakul ki, különböző felhőkben és dinamikai körülmények között, így képződése szerint két nagy csoportba sorolható: réteges (szitálás, köd, csendes eső, havazás) és konvektív (záporszerű) csapadék. A légkörfizikai mechanizmusok az esővíznek jellegzetes izotópösszetételt kölcsönöznek, amelyek a képződési folyamatokról hagynak lenyomatot. Kutatásunk fő célja, hogy megvizsgáljuk a két fő esőtípus sajátságos izotópösszetételét, annak térbeli és időbeli változékonyságát. Ennek érdekében csapadékgyűjtő hálózatot fejlesztünk és működtetünk a Kárpát-medencében, és meghatározzuk az összegyűjtött minták izotópösszetételét. A mért és megfigyelt adatokat felhasználva betekintést nyerünk az esőtípus és az izotópösszetétel kapcsolatába.

Támogatás összege: 27.748.866 HUF

A projekt célja egy nemzetközi szinten is versenyképes AMS C-14 kompetencia központ létrehozása, amely képes a radiokarbon méréséhez szükséges új típusú, hatékony mintaelőkészítő berendezések fejlesztésére és piaci forgalmazására, továbbá a méréstechnikával kapcsolatos magas szintű képzésre.

Az Atomki tudományos hátterére és szakembergárdájára alapozva, az Isotoptech Zrt. eszközfejlesztési és gyártási tapasztalataival együtt egy, a világviszonylatban rohamosan bővülő AMS C-14 analitikai igényekhez gyorsan alkalmazkodó, az aktuális kutatási irányok és a piac igényeit együttesen kiszolgálni képes tudástranszfer központ jön létre.

A Nagyváradi Önkormányzat által vezetett projekt célja a püspökfürdői Pece-tavat tápláló termálvíz eredetének vizsgálata, valamint annak kiderítése, hogy a környék számtalan termálkútjának víztermelése milyen befolyással van a tó vízhozamára. A romániai mintaterülethez hasonló pocsaji Tövises-meder kvartergeológiai felderítése is a magyar fél feladata.

A projekt a múltbeli és jelenkori geo-, hidro- és bioszféra, valamint a komplex klimatológia izotóp-geokémiai kutatását tűzi ki célul, amely alapvető jelentőségű a múltbeli és jelenkori klímaváltozás mértékének és hatásainak megértésében. A megalapítandó új Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató Központ kutatási iránya számos tudományterületen átível, alkalmazza a fizika, a geológia, a geokémia, a hidrológia, valamint a légkör- és a klímakutatás korszerű tudományos módszertanát. A projekt célja új izotóp-geokémiai módszerek kifejlesztése és/vagy meghonosítása hazánkban. A rendszerszemléletű kutatási program mentén egy szinte példa nélküli, világszínvonalúan felszerelt izotópos klímakutató központ és tudásbázis jön létre hazánkban.
A kutatási projekt a debreceni székhelyű MTA Atomkiban valósul meg a már meglévő stratégiai kutatási infrastruktúrájának és eszközegyüttesének alapjain, hazai és külföldi kutatókkal való szoros tudományos együttműködésben.

Az MTA Atomki a projekten belül a PET (Pozitron Emissziós Tomográf) képalkotó módszereket fejleszti tovább orvosi és kutatási célokra a korábban már kifejlesztett kisállat PET kamerára alapozva. Feladatok:

• A kisállat PET kamera adatgyűjtési protokolljainak kidolgozása sejtkultúrák jelölésére, növények nyomjelzésére, funkcionális élelmiszerek vizsgálatára, különböző preparátumokhoz, kisállatok vizsgálatára.
• Eljárások C-11 és F-18 pozitron-emitter radioizotópokkal jelölt vegyületek előállítására.
• Sejtkultúrák, funkcionális élelmiszerek tanulmányozása radioaktív izotópokkal.
• A fizika, magfizika, biofizika alkalmazása korszerű biotechnológiai módszerek fejlesztésében.
• Az érrendszer modellezése áramlási hálózatok segítségével, a sejtek fehérje szintézisének vizsgálata Boole-hálózati modell alkalmazásával.
• Tesztmérések végzése kisállat PET kamerán és Monte-Carlo szimuláció.

Az MTA Atomki konzorciumi tagként részt vesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) által vezetett Nemzeti Nukleáris Kutatási Programban (NNKP). Az NNKP alapkutatási témái a Fenntartható Atomenergia Technológia Platform (FAE-TP) Stratégiai Kutatási Tervében (SKT) részletezett témákhoz kapcsolódnak.

Az MTA Atomki a tevékenységei során az SKT alábbi feladataihoz kapcsolódóan témánként 4-4 részfeladatot hajt végre:

• 1.1.5 - Reaktoranyagok kutatása - öregedési folyamatok
• 2.4.4 - Atomerőművi környezeti kibocsátás modellezése
• 3.1.4 - Sugárvédelem - nehezen mérhető radioizotópok

A hazai lézeres és lézereken alapuló alap- és alkalmazott kutatás a viszonylag kis méret ellenére nemzetközileg elismert és sikeres, olyannyira, hogy az ELI nemzetközi előkészítő konzorciuma a magyar helyszínpályázatot támogatta, és Szegedet jelölte ki az ELI-ALPS (The Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) kutatóintézet helyszínéül. A jelen projekt kiemelt szakmai célja az ELI-ALPS-hoz köthető, lézereken alapuló kutatási módszerek és fényforrások megismertetése a hazai élő- és élettelen természettudományi területeken dolgozó kutatókkal. A projektet a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a Pécsi Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Kecskeméti Főiskola alkotta Konzorcium hajtja végre. Az Atommagkutató Intézet a Debreceni Egyetemmel mint alvállalkozóval a projekt tematikájában számos képzési formával vesz rész a célkitűzések megvalósításában.

A kurzusok anyaga a   http://w3.atomki.hu/~mate/eli-tamop/  címen található.

Kurzusok 

A projekt célja a disszemináció, ami szó szerint magvetést, átvitt értelemben ismeretterjesztést jelent. A projekt alábbi hat nagy tevékenysége mellett további kisebbekkel is kiegészült:

• utazó fizika és
• interdiszciplináris workshop

mindkettő félévente váltott témával: víz, Földünk természetes védelmi rendszerei, hideg-meleg és energia,

• interaktív multimédia (Miazma – avagy az ördög köve, interaktív film),
• nemzetközi konferencia felkészítő hete (Nuclei in the Cosmos),
• Atomki kiadványok,
• Atomki weblap.