A VIBREAC projekt egy MSCA posztdoktori ösztöndíj, amelynek célja új számítási eszközök fejlesztése az asztrofizikában releváns molekuláris kölcsönhatások állapot-szelektív leírásához kváziklasszikus szórási modellekre és teljes dimenziós potenciális energiafelületekre (PES) támaszkodva. Az új szórási modell a többatomos molekulák ütközéseit tudja kezelni teljes felbontásban a forgási és rezgési (rovibrációs) kvantumállapotok szerint, ami elengedhetetlen az összetett molekulák csillagászati megfigyeléseinek értelmezéséhez. A molekuláris szórásdinamika és a potenciális energiafelület-számítások terén végrehajtandó fejlesztések megvalósítási helyszíne a HUN-REN ATOMKI Debrecenben. Ezen kívül a támogatott kutató (Demes Sándor) a Szegedi Tudományegyetemen képzésben vesz részt számítógépes kémia és PES-fejlesztés területén, a Leuveni Katolikus Egyetemen (Belgium) pedig a molekulaszórás rovibrációs leírásával kapcsolatos ismereteit bővíti.

A projekt teljes költségvetése 182.744 EUR, amely teljes egészében a befogadó intézményt, a HUN-REN ATOMKI-t illeti.

A projekt célja az anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata az űrben előforduló környezeti feltételek mellett. Különösen a kondenzált molekuláris filmek (jegek) és gázfázisú összetevőik, valamint az űrben való felhasználásra javasolt anyagok tulajdonságait tanulmányozzuk. A kísérleteket (i) ultranagyvákuumos körülmények között, (ii) az űrben jellemzően előforduló hőmérsékleti tartományban, és (iii) a keV és MeV tartományba eső energiájú ionokat tartalmazó, a napszelet utánzó sugárzásnak való kitettség során végezzük.

A projekt két különböző, de egymást kiegészítő munkacsomagra osztható, amelyek (1) a jég fizikai szerkezetére összpontosítanak az űrben, és (2) az anyagok (beleértve az asztrofizikailag releváns jegeket és gázokat, amelyek az űrkutatásban való felhasználási lehetőségekkel bírnak) besugárzására az űrben tapasztaltakkal analóg körülmények között.

Támogatási összeg: 119 880 000 HUF

A projekt célja, hogy kielégítse a pontos és korszerű magreakció- és bomlási adatok iránti igényt. Ezek az adatok elengedhetetlenek a modellezési és szimulációs eszközökhöz, az energiával kapcsolatos alkalmazásokhoz (beleértve a maghasadást és a magfúziót), valamint az egészségügyhöz, az űrkutatáshoz és a sugárvédelemhez.

A pályázat fő feladatai: (1) új és jobb magadatok szolgáltatása kísérletek segítségével, (2) meglévő kísérleti magadatok kiértékelése, (3) kiértékelt magadatok hitelesítése, (4) kulcsfontosságú kísérleti infrastruktúrákhoz történő hozzáférés támogatása, (5) új infrastruktúrák, detektorok, eljárások, analitikai módszerek fejlesztése, (6) új infrastruktúra létrehozása dúsított anyagok előállítására, (7) új magadat prioritások meghatározása, (8) a nukleáris kompetencia megtartása. Az ATOMKI a (2) és (8) célok elérésében vesz részt.

A 37 partnert magában foglaló konzorciumot a spanyol CIEMAT vezeti. A projekt finanszírozása 4 MEUR, amelyből az ATOMKI része 21,9 kEUR.

A projekt célja, hogy elméleti hátteret biztosítson az eszközfüggetlen kvantumtitkosítás gyakorlati megvalósításához. Ezt a kvantumtitkosítás alapját képező új Bell-féle nemlokalitási tesztek feltárásával, a biztonságot garantáló bizonyítások leegyszerűsítésével és új kísérleti elrendezések kidolgozásával tervezzük elérni.

A projekt keretében az ATOMKI matematikai eszköztárat fejleszt ki újszerű hálózati topológiákban összekapcsolt kvantumkommunikációs eszközök megvalósításához.

• Projekt koordinátor: Prof. Marcin Pawłowski (Gdański Egyetem, PL)
• Konzorciumi tagok: Gdański Egyetem (PL), INRIA Lyon (FR), ETH Zürich (CZ), ATOMKI (HU)
• A projekt összköltsége: 1.064.600 EUR
• Ebből az ATOMKI része: 60.706.800 HUF

A RIANA projekt hét európai csúcsminőségű kutatási infrastruktúra hálózatot egyesít, hogy fejlett technikákat biztosítson nanogyártáshoz, analitikához és szimulációhoz. Hatékony hozzáférést kínál 69 kutatási infrastruktúrához egyetlen belépési ponton keresztül. A RIANA célja a tapasztalt és új felhasználók bevonzása az akadémiai és ipari szférából egyaránt, alkalmazkodva az új tudományos témákhoz és igényekhez.

• Projekt koordinátor: Deutsches Elektronen-Synchrotron, DESY (Hamburg, Németország)
• Tagok: 56 konzorciumi partner 22 európai országból

• Az ATOMKI szerepe: Transnational Access szolgáltató, a Tandetron részecskegyorsító berendezésen nyalábidő biztosítása külső felhasználók részére

• A projekt összköltsége: 15 MEUR
• Ebből az ATOMKI része: 35.700 EUR

A 4 év futamidejű projekt célja, hogy az üvegházgázok légköri méréseiből számított kibocsátási adatokkal segítse az aktivitás-statisztikai adatokon alapuló nemzeti emisszió-leltárak pontosítását. A projekt nyolc európai országra, köztük Magyarországra fókuszál. A projektben kiemelt jelentőséget kapnak a metán (CH₄), a dinitrogén-oxid (N₂O) és a halogéntartalmú gázok (F-gázok), amelyek kulcsszerepet játszanak a légköri üvegházhatás alakításában.

Az ATOMKI által fenntartott hegyhátsáli üvegházgáz-megfigyelő állomás egyike azoknak a mérőállomásoknak, amelyekre a projekt támaszkodik. Itt folyamatosan mérjük a levegő dinitrogén-oxid koncentrációját és rendszeres mintavétellel az F-gáz tartalmát. Az ezekből számított kibocsátási adatokat megosztjuk a nemzeti emisszió-leltárért felelős szervezettel.

A projekt konzorciumi keretek között valósul meg. A nyolc ország 17 tagú konzorciumát az Utrechti Egyetem vezeti. A projekt teljes támogatása 3.526.154,50 EUR, amelyből az ATOMKI részesedése 178.000 EUR.

1. A projekt a nukleáris technológia alkalmazásait fedi le, támaszkodva az alapkutatás területén gyűjtött magfizikai adatokra, ezért nagy fontosságú az ismeretlen magszerkezeti és magreakció adatok meghatározása kísérleti technikával.
2. A nukleáris technológia alkalmazásának egyik fontos területe a radioizotópok előállítása, egyrészt sugárforrásként, másrészt adalékként, valamint magában a vizsgálandó anyag térfogatában. Ezek azután felhasználhatók folyamatok követésére költséghatékony és gyors módszerrel.
3. Új felületi rétegek besugárzással történő előállítása és azok vizsgálata, új összetételű anyagok kopásvizsgálatához megfelelő besugárzási és mérési eljárások kidolgozása. Új, nanotechnológián alapuló nukleáris részecskedetektorok kifejlesztése.
4. Terápiás és diagnosztikai radionuklidok gyorsítóalapú előállításának fejlesztése, elválasztási módszerek kidolgozása. Teranosztikus izotópok és célzott radionuklid terápia fejlesztése.

Támogatás 4 éves időtartamra: 1.191.526.000 Ft

Kutatási projektünkben a víz körfogásának egy fontos elemével, a csapadékkal és annak izotópösszetételével (trícium és stabil izotópok) foglalkozunk. Az esővíz bonyolult légkörfizikai folyamatok révén alakul ki, különböző felhőkben és dinamikai körülmények között, így képződése szerint két nagy csoportba sorolható: réteges (szitálás, köd, csendes eső, havazás) és konvektív (záporszerű) csapadék. A légkörfizikai mechanizmusok az esővíznek jellegzetes izotópösszetételt kölcsönöznek, amelyek a képződési folyamatokról hagynak lenyomatot. Kutatásunk fő célja, hogy megvizsgáljuk a két fő esőtípus sajátságos izotópösszetételét, annak térbeli és időbeli változékonyságát. Ennek érdekében csapadékgyűjtő hálózatot fejlesztünk és működtetünk a Kárpát-medencében, és meghatározzuk az összegyűjtött minták izotópösszetételét. A mért és megfigyelt adatokat felhasználva betekintést nyerünk az esőtípus és az izotópösszetétel kapcsolatába.

Támogatás összege: 27.748.866 HUF

A titánötvözetekből készült ortopédiai és fogászati implantátumok fejlesztésének célja olyan bevonatrétegek kialakítása, melyek növelik a korrózióállóságot, antibakteriális hatásúak és elősegítik a csontszöveti beágyazódást. Munkánk során olyan kettős bevonatrétegek készítésével, azok szerkezeti és biológiai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozunk, melyek biokompatibilitásuk mellett csökkentik az implantátum fémionjainak az élő szervezetbe való bejutását. A bioinert TiAlN/CNx multiréteg és biotoleráns TiAlSiN rétegek növekedési hibáinak lezárását titán- és alumínium-oxid rétegekkel valósítjuk meg, csökkentve ezzel az implantátumok okozta toxikus hatást.

A projekt kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködési támogatás keretében valósul meg.

Együttműködő partner: Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kar, Újvidék, Szerbia

A projekt költsége: 1.727.112 HUF

A projekt célja újfajta, nitrogén-oxidok és szerves nitrátok érzékelésére alkalmas, nagy érzékenységű kvarckristály-mikromérleg (QCM) alapú gázszenzorok készítése. Az érzékenység növelését az aktív felület és a rajta kötött specifikus receptormolekulák mennyiségének növelésével érjük el, porózus fém (black metal) rétegek felhasználásával. Az ATOMKI Anyagtudományi Laboratóriumának feladata az előállított felületek és rétegszerkezetek morfológiai (XRD, FIB-SEM) és mélységi (SNMS) karakterizálása.

A projekt konzorciumban valósul meg, a résztvevő intézmények:

• University of Chemistry and Technology (Prága, Cseh Köztársaság) - konzorciumvezető
• Kitami Institute of Technology (Kitami, Japán)
• Polymer Institute of Slovak Academy of Sciences (Pozsony, Szlovákia)
• University of Opole (Opole, Lengyelország)
• ATOMKI - Atommagkutató Intézet (Debrecen)