A titánötvözetekből készült ortopédiai és fogászati implantátumok fejlesztésének célja olyan bevonatrétegek kialakítása, melyek növelik a korrózióállóságot, antibakteriális hatásúak és elősegítik a csontszöveti beágyazódást. Munkánk során olyan kettős bevonatrétegek készítésével, azok szerkezeti és biológiai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozunk, melyek biokompatibilitásuk mellett csökkentik az implantátum fémionjainak az élő szervezetbe való bejutását. A bioinert TiAlN/CNx multiréteg és biotoleráns TiAlSiN rétegek növekedési hibáinak lezárását titán- és alumínium-oxid rétegekkel valósítjuk meg, csökkentve ezzel az implantátumok okozta toxikus hatást.

A projekt kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködési támogatás keretében valósul meg.

Együttműködő partner: Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kar, Újvidék, Szerbia

A projekt költsége: 1.727.112 HUF

A projekt célja újfajta, nitrogén-oxidok és szerves nitrátok érzékelésére alkalmas, nagy érzékenységű kvarckristály-mikromérleg (QCM) alapú gázszenzorok készítése. Az érzékenység növelését az aktív felület és a rajta kötött specifikus receptormolekulák mennyiségének növelésével érjük el, porózus fém (black metal) rétegek felhasználásával. Az ATOMKI Anyagtudományi Laboratóriumának feladata az előállított felületek és rétegszerkezetek morfológiai (XRD, FIB-SEM) és mélységi (SNMS) karakterizálása.

A projekt konzorciumban valósul meg, a résztvevő intézmények:

• University of Chemistry and Technology (Prága, Cseh Köztársaság) - konzorciumvezető
• Kitami Institute of Technology (Kitami, Japán)
• Polymer Institute of Slovak Academy of Sciences (Pozsony, Szlovákia)
• University of Opole (Opole, Lengyelország)
• ATOMKI - Atommagkutató Intézet (Debrecen)

Az IPERION HS projekt fő célja, hogy hozzájáruljon egy egyedülálló páneurópai infrastruktúra létrehozásához az örökségtudomány területén kutatóközpontok, egyetemek és múzeumok egyes létesítményeinek integrálásával. A 23 ország 24 partneréből álló konzorcium (Olaszországgal, mint projektvezetővel) 3 egymást kiegészítő platform, az ARCHLAB, a MOLAB és a FIXLAB révén hozzáférést biztosít a kulturális örökség interpretációjával, dokumentálásával, megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos ismeretek és innováció előmozdításához szükséges eszközökhöz, módszerekhez és adatokhoz.

Az Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma - a FIXLAB részeként - a régészeti leletekben, múzeumi tárgyakban lévő elemek koncentrációjának és eloszlásának meghatározására szolgáló ionnyaláb-analitikai vizsgálatokat végez a Tandetron gyorsítónál elérhető infrastruktúrára alapozva és részt vesz különböző monitoring stratégiák kidolgozásában, amelyek arra szolgálnak, hogy megakadályozzuk intenzív sugárzással történő mérés során a vizsgált tárgy esetleges károsodását.

A projekt célja egy nemzetközi szinten is versenyképes AMS C-14 kompetencia központ létrehozása, amely képes a radiokarbon méréséhez szükséges új típusú, hatékony mintaelőkészítő berendezések fejlesztésére és piaci forgalmazására, továbbá a méréstechnikával kapcsolatos magas szintű képzésre.

Az Atomki tudományos hátterére és szakembergárdájára alapozva, az Isotoptech Zrt. eszközfejlesztési és gyártási tapasztalataival együtt egy, a világviszonylatban rohamosan bővülő AMS C-14 analitikai igényekhez gyorsan alkalmazkodó, az aktuális kutatási irányok és a piac igényeit együttesen kiszolgálni képes tudástranszfer központ jön létre.

Az elmúlt időszak robbanásszerű technológiai fejlődése lehetővé tette, hogy a kvantuminformatika eredményeit egyre szélesebb alkalmazási területeken hasznosítsák. Egy új kvantumforradalomnak lehetünk tanúi, amely garantálja az adatvédelem biztonságát, a kommunikációs biztonságot, és példátlan számítási teljesítményt fog nyújtani, amely felülmúl minden klasszikus elven alapuló számítási kapacitást. Ugyanakkor rendkívüli kihívást jelent, hogy az új kvantumeszközök és -protokollok a specifikációnak megfelelően működjenek. Ez a hitelesítési feladat az egyik legfontosabb szempont az EU kiemelt kvantumtechnológiai programjában. A projekt a jövőbeli eszközfüggetlen kvantumtechnológiák megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú hitelesítés feladatának megoldását tűzte ki célul.

Kutatóintézetek és kkv-k (kis- és közepes vállalkozások) egyesítik erőiket a RADIATE projektben, tapasztalatot és bevált gyakorlati példákat cserélve az Európai Kutatási Térség (European Research Area - ERA) iontechnológiai alkalmazásainak strukturálása érdekében. Az ionnyaláb-technológia továbbfejlesztése és az európai ionnyalábos infrastruktúrák közötti együttműködés erősítése mellett a RADIATE elkötelezett amellett, hogy egyszerű, rugalmas és hatékony hozzáférést biztosítson a tudományos és ipari kutatók számára a résztvevő ionnyalábos létesítményekhez. A közös kutatási tevékenységek (Joint Research Activity - JRA) és workshopok célja, hogy megerősítsék Európa vezető szerepét az ionnyalábos tudomány és technológia terén. Az Atomki a JRA következő munkacsomagjaiban és feladataiban vesz részt:

• WP20 Ionforrások és -nyalábok, T20.1. Mikronyaláb-optika
• WP21 Detektorok és elektronika, T21.1. Egyedi ionok detektálása

A projekt tagjai: 15 kutatóintézet és 4 kkv összesen 13 európai országból

A projekt összköltsége: 9,9 MEUR,
melyből az Atomki része: 180 kEUR

A projekt célja a szegedi ELI-ALPS Lézerközponthoz kapcsolódó hazai kutatások erősítése, valamint új kutatási témák meghonosítása (pl. időfelbontású atomi folyamatok). A Pécsi Tudományegyetem mint a konzorcium vezetője és az Energiatudományi Kutatóközpont újfajta elektrongyorsítási módszer kifejlesztésén és ennek az ELI-ALPS-nál történő alkalmazásán dolgozik. Az Atommagkutató Intézet kísérleti eszközfejlesztést, valamint ezen alapuló tudományos programot kíván megvalósítani felhasználva a Szegeden rendelkezésre álló nagyberendezéseket. A kutatási célok között szerepel a néhány ciklusú lézerek ionizációs folyamatokban való szerepének részletesebb vizsgálata, valamint az atomi elektronok komplex folyamatainak időbeli nyomonkövetése.

• Az elnyert támogatás teljes összege: 297.096.952 Ft
• Pécsi Tudományegyetem (konzorciumvezető): 134.185.137 Ft
• Atommagkutató Intézet: 118.906.383 Ft
• Energiatudományi Kutatóközpont: 44.005.432 Ft

A Nagyváradi Önkormányzat által vezetett projekt célja a püspökfürdői Pece-tavat tápláló termálvíz eredetének vizsgálata, valamint annak kiderítése, hogy a környék számtalan termálkútjának víztermelése milyen befolyással van a tó vízhozamára. A romániai mintaterülethez hasonló pocsaji Tövises-meder kvartergeológiai felderítése is a magyar fél feladata.

A GEOCORE projekt keretében a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Rákóczibányai fúrómagminta raktára (Nógrád megye) földtani oktató és kutatóközponttá alakul. A fejlesztéshez kapcsolódóan az MTA Atommagkutató Intézetben (MTA Atomki) kőzetek és ásványok korának meghatározására alkalmas nemesgáz tömegspektrométer telepítése történik meg. Az ARGUS VI tömegspektrométer segítségével az argon nemesgáz igen kis mennyiségű izotópjainak nagy pontosságú mérésére van lehetőség. A berendezés elsősorban a K/Ar és a ⁴⁰Ar/³⁹Ar radiometrikus kormeghatározási módszerek alkalmazására ad lehetőséget. Tekintettel az Atomkiban közel 40 éve folyó földtani kormeghatározási kutatásokra, célunk a közép-kelet európai szinten meghatározó geokronológiai tevékenység folytatása és továbbfejlesztése.

Az Európai Örökségtudományi Kutatási Infrastruktúra (E-RIHS) célja a kulturális és természeti örökségünk értelmezésére, megőrzésére, dokumentálására és menedzselésére irányuló kutatások támogatása. Az infrastruktúra magában foglalja majd az E-RIHS központot és a nemzeti csomópontokat, rögzített és mobil infrastruktúrákat, fizikailag hozzáférhető archívumokat és virtuálisan elérhető adatbázisokat. Gyűjtemények, épületek és régészeti lelőhelyek, digitális és immateriális örökség, azaz kulturális és természeti örökségünk széles köre áll az infrastruktúra által támogatott kutatások látóterében.  Az E-RIHS jelenleg előkészítő szakaszban van, a jogi státusz, valamint a szervezésre, irányításra vonatkozó elképzelések, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó üzleti terv kidolgozása zajlik.  Ezenkívül a konzorcium egy-egy kiválasztott területen hozzáférést biztosít felhasználók számára a jövőbeni működés próbájaként, azaz egységes, európai infrastruktúraként, támaszkodva már futó infrastruktúra projektekre.